Ésa 11:1-3 És származik egy vesszõszál Isai törzsökébõl, s gyökereibõl egy virágszál nevekedik. A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke. És gyönyörködik az Úrnak félelmében [...]
Nem lehet leírni törvényekkel azt hogy milyen a tökéletes ember. Hiszen a tökéletesség nem a külsőségek helyes megtartása, nem egy forma szerinti élet, hanem valami ami belülről jön. Hiába is akarjuk ráerőltetni másra azt amit mi jónak látunk, vagy amiről megértettük hogy helyes: ez nem a szentség útja. Mert belülről kell fakadjon, akkor igazi, akkor valódi, akkor helyesen cselekszik majd mindenben, ha nincs is leírása hozzá. Az Úr nem törvényekkel szól ezekben az utolsó időkben, hanem az Ő szeretett Fián keresztül aki eljött és megmutatta mit jelent a tökéletes hajásnak lenni. Egy virágszál, egy hajtás, a gyökérből. A Csemete. És miért más ? Mert megnyugodott rajta az Úrnak Lelke. Csak ez tehet minket is massá. Nem az elhatározás nem a fogadkozás, nem a törvény követése, nem külső szabályok betartása, hanem az hogyha Isten Lelke megnyugszik rajtunk. És mit jelent ez számunkra ? Bölcsesség (nem csak ismeret) értelem (nem csak tételes tudás) tanács (nem csak vélemény vagy kritika) hatalom (nem erőfitogtatás vagy manipuláció), az Úr ismerte (nem csak szájjal tett vallomás, vagy névszerinti keresztyénség) és az Úr félelme (nem emberek véleménye vagy emberektől való félelemből megélt élet).
Gyönyörködik.
Hát ez az ami nagyon más ami már látható is. Nem teher neki a hivő élet. Nem nyűg. Nem kötelezettség. Nem felvállalt nehézség. Gyönyörködik. Az én igam gyönyörűséges. Az én terhem könnyű, mondja az Úr. Azért imádkozom, mondja Pál, hogy beteljetek: a jóban való teljes gyönyörűséggel. Az őt félőknek az Úr tényleg valóságos jót rejteget.
No comments:
Post a Comment