Ézsaiás 12:2-6 Ímé, az Isten az én szabadítóm! bízom és nem félek; mert erõsségem és énekem az Úr, az Úr, és lõn nékem szabadítóm! S örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejébõl, És így szólotok ama napon: Adjatok hálát az Úrnak, magasztaljátok az Õ nevét, hirdessétek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az Õ neve. Mondjatok éneket az Úrnak, mert nagy dolgot cselekedett; adjátok tudtára ezt az egész földnek! Kiálts és örvendj, Sionnak lakosa, mert nagy közötted Izráelnek Szentje!
Az egyik legmeglepőbb dolog amit az Istennel járó emberek megtapasztalnak az ez. Amikor a legsötétebb, amikor a legmélyebben van az ember, akkor felfakad a dicséret, a magasztalás, a hálaadás, Isten nevének a felemelése, a dicsőítő ének ... paradox módon, lehetetlen helyzetben és akkor amikor mások semmi okot nem látnak okot reá.
Zsolt. 30:12-13 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
1 comment:
orulok neked:)
Post a Comment