Tuesday, May 19, 2009

mert meghalsz

Ésaiás 38
1 [...] Ezt mondja az Úr: rendeld el házadat, mert meghalsz és meg nem gyógyulsz!
2 És Ezékiás arczczal a falnak fordulván, könyörge az Úrnak,
3 És monda: Oh Uram, emlékezzél meg arról, hogy én elõtted jártam, igazságban és egész szívvel, és hogy a mi jó elõtted, azt mûveltem! és sírt Ezékiás keservesen



Eszembe jutott egy jelenet a Fight Club-ból. Egy emberre várnak aki egy nagyon vacak munkahelyen dolgozik, alig él a fizetéséből. Amikor kijön a munkahelyéről, Tyler odamegy és odateszi a fegyvert a fejéhez. Lassan megérti az ember hogy most ez nem rablás.
- Így akarod leélni az életed ? Mi lennél, ha bármi lehetnél ?
- Nem tudom.
- Akkor halott vagy, itt és most, fordítsd el a fejed. Tíz, kilenc, nyolc ...
- Állatorvos. Állatorvos szeretnék lenni ...
- Állatok. Ehhez iskolába kell járni. Most iskolában lehetnél, és tiszta erőből dolgozhatnál az álmodon. Vagy halott lehetsz. A te választásod.
[...]
- Holnap reggel felkelsz és megtalálod a módját annak hogy elkezd az iskolát megint. Ha nem, nálam van a hajtásid. Még ellenőrizni foglak. Három hónap múlva, hat hónap múlva, egy év múlva, és ha nem vagy iskolában és nem vagy úton afelé hogy állatorvos legyél, halott leszel.

Szóval: NEKED mi a kifogásod az életre ? Ezékiás is sírt. Kifogásokat keresett az életben maradásra. Nagyon sokan sírnak amikor szembe kell nézni a halállal. Szeretnének többet élni. De miért ? Mi a célja az egésznek ? Mi az értelme ? Ha bármi lehetnél, mi lennél ? És miért nem vagy az ? Mi értelme életben maradni ? Nem vagy már halott akkor hogyha nem tudod mi az értelme az életednek ?

A Braveheart-ban van egy jelenet ... amikor már a börtönben van, kivégzése előtt, azt mondja: minden férfi meghal. Nem minden férfi igazán él. Hát ez itt a kérdés, hogyan élsz, és élet-e ez igazán amit élsz ?

Ezt a kérdést kell megválaszolni.

Get bust living or get busy dying
(kezd el igazán élni vagy kezdj neki igazán meghalni).
(Shawhank Redemption)

Jó annak aki megérti ezt és megragadja az igazi életet.

Monday, May 18, 2009

Akkor kijött az Úrnak angyala

Ésaiás 37:12-13 Hát megszabadíták-é azokat a népek istenei, a melyeket eleim elpusztítának? Gózánt, Háránt, Resefet és Telassárban Eden fiait? Hol van Hamáth királya és Arphádnak királya, Sefarvaim városának királya, Héna és Ivva?

Ezékiás egyetlen erős pontja az hogy Isten oldalán áll. Nem igazán tesz semmit, csak kivárja amíg a konfliktus oda jut hogy most már nem róla van szó, hanem Istenről. Hogyha Istenben, Isten mellett maradunk akkor minden igazán fontos konfliktus erről fog szólni. A győzelem tehát ott kezdődik, hogy a helyes küzdelemben legyünk.

14 [...] kiterjeszté Ezékiás azt az Úr elõtt.

Ez a mi részünk a küzdelemben. Kiterjeszteni mindent az Úr előtt.

20 És most Uram, mi Istenünk! szabadíts meg minket az õ kezébõl, hogy megtudják a föld minden országai, hogy Te vagy, Uram, Isten egyedül.

Amikor erről van szó. Amikor nem személyes, nem kívánságainkra vagy gerjedelmeinkre kérjük az Úr segítségét hanem arról a munkáról van szó amire készített minket: a Róla való bizonyságtételre. Boldog az az ember aki ide kerül mert az az ember már győzött.

21 Így szól az Úr, Izráel Istene: mivel hozzám könyörögtél Szanhérib miatt

Az imádság titka: Isten megvárja amíg kéred. Nem tudom miért, de megvárja.

36 Akkor kijött az Úrnak angyala, és levágott az assir táborban száznyolczvanötezeret

Mindig megragad az hogy mennyire rövid ennek a leirása. Minden regényíró vagy filmrendező ezt a részletet ragadná meg, hiszen ez a leglátványosabb, ez a legmenőbb, itt van a csoda, a hatalom, a megállíthatatlan Erő. Az Ige egy fél mondatban elintézi. Nem ez a lényeg. A lényeg mindabban volt ami ide vezetett.

Ne a problémát nézd, hiszen nem nagy dolog Istennek megoldani a problémáid. Ne azt nézd hogy milyen megoldások lehetségesek, nézd az Urat és akarjál közel lenni Hozzá. Ő egy fél mondatban meg tud oldani lehetetlennek tűnő dolgokat.

Friday, May 15, 2009

Az Úr mondá nékem

Ésa 36:10 És most [talán] az Úr nélkül jöttem én e földre, hogy elpusztítsam azt? Az Úr mondá nékem: Menj a földre, és pusztítsd el azt!

Rabsaké azt mondja hogy engem Isten küldött ide. Nagyon sokan nagyon könnyelműen mondják azt: ez Isten akarata. Szerintem nagy merészség ilyent kimondani, főleg azért mert az esetek nagy többségében az emberek a saját akaratukról beszélnek, és csak szeretnék azt hogyha ez Isten akarata lenne. Mint azok a fiúk akik úgy mennek oda a lányokhoz hogy azt mondják nekik: Isten akarata az hogy együtt legyünk. És ha nem jön be ez egy lánynál, mennek tovább, valamelyiknél csak bejön. Ez visszás. Isten aláírását hamisítják egy döntésre. Más néven ezt nevezik varázslásnak. Kényszerítem Istent arra hogy az legyen az akarata ami az enyém. Az őszintén Isten akaratát kereső emberek ezzel szemben alázatosak. Nem jelentik ki hogy ismerik a választ és nem verik ezt nagy dobra. És csak akkor mondanak ilyent hogyha tényleg egyértelmű lett számukra a vezetés.

Thursday, May 14, 2009

még a bolond se téved el

Ésa 35:8 És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el;

Egy gyakori kérdés az hogy hogyan ismerhetem meg Isten akaratát valamivel kapcsolatban ? Hiszen nehéznek vagy misztikusnak tűnik ez ... lehetetlennek. Mintha valamilyen trükkje lenne az egésznek amit ha megtanulhatnék akkor én is meg tudnám mondani azt hogy mi Isten akarata. Nincs trükk. Nincs varázsformula, és nem is lehet megtudni előre Isten akaratát ... csak a maga idején helyén, azt, aki az Övé, azt vezeti az Úr. A szentség, a tisztaság útja, és nem kell hozzá különösebb értelmi képesség ahogy az Ige is mondja: ezen az úton még a bolond sem téved el. Mert egyértelmű.

A feltételek is egyértelműek: aki ezen az úton jár ... és: tisztátalan nem megy át rajta.

Wednesday, May 13, 2009

a múlt félelme

Ésa 33:18 Szíved elgondolja a [mult] félelmét: hol az író, hol a mérlegelõ, hol a tornyok összeírója?

Félelmek, félni attól aki összeírja a tornyokat ... egy barátommal beszélgettem arról hogy mennyire fél attól hogy az emberek hogyan néznek rá, mi a véleményük róla. Ha mond valamit előttük, milyennek fogják tartani azt ? Ebben a félelemben le lehet élni egy életet, úgy, hogy ez meghatározza azt ahogy élünk. Mások véleménye ... egyik ember a másiktól nyeri a dicsőséget, egymás véleményére épitik létük bizonytalan értékelését ... és közben félnek, mert valahol érzik hogy ez az egész nem valódi. Hogy csak quid pro quo az egész, egy játék, ahol a semmit osztják. De eljön az idő amikor nem mások szemében mért hamis értékünk lesz a mérvadó többé, hanem az akik valójában vagyunk és azok az értékek amik valóban jelentenek valamit. Addig is boldog az, aki úgy él, mint aki már a háta mögött látja azt amivel még ma meg kell küzdenie. Boldog az, aki ezt a múlt félelmének látja csupán.