nem ért minket

1 Jn3:1 Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt.

(Csia forditas:) Lássátok, mekkora szeretetet adott nekünk az Atya, az ő ajándéka , hogy Isten fiainak hívnak minket, és azok is vagyunk. A világ azért nem ért minket, mert nem érti őt.

Gyakran éreztem azt hogy nem értenek meg az emberek a hit kérdésében. Olyan sok előítélet van ami az emberekben feljön amikor a Bibliáról, keresztyénségről van szó. Azonosítanak vele, talán egy rossz élménnyel a gyermekkorból, egy pappal vagy keresztyén emberrel akiben csalódtak, egy vallással aminek megismerték a visszásságait, sötét oldalait. Vagy, ami ennél is szomorúbb láttak az én életemben valamit ami miatt elment a kedvük tőle: azt mondták: ha ez az ember ilyen akkor engem miért érdekeljen az amit mond, hiszen ez képmutató, az életében ez nem látszik … néha a lehetetlent várják el, néha pedig a nagyon is valós elvárásaiknak se felelek meg.

De én nem arról beszélek hogy én milyen nagyszerű vallásos ember lennék, vagy milyen követendő példa vagyok. Vagy hogy én milyen nagyszerűen rájöttem a hit mély igazságaira és mennyit lehetne tőlem tanulni. Vannak alapdolgok amiket újra meg újra meg kell tanuljak. Erről sem beszélek … nagyon távol vagyok én mindegyiktől és nemcsak álszerénységből mondom.

Hanem arról beszélek hogy milyen jó Istennel élni. Milyen jó Vele lenni, érezi azt amikor a Szellem megítél ha eltévedek, de ugyanakkor öröme van bennem amikor Istent dicsérem, amikor valamit látok a természetben, vagy csak elgondolkozom azon milyen nagyon szeret, vagy amikor énekelek valamit Róla … vagy érezni a bűnbocsánatot, letenni a terhet, megkönnyebbülni, tisztává lenni.

Egyszóval: megérteni Istent. Megtapasztalni milyen Vele lenni. Az nagyon jó.

Nagyon tetszik az amit Pál mond erről Agrippának egy hosszú beszélgetés után:

Ap.Csel. 26:27 Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel. 28 Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek. 29 Pál pedig monda: Kívánnám Istentől, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, a minő én is vagyok, e bilincsektől megválva.

Kívánom neked hogy olyan legyél mint én, bilincsek nélkül. Ne az én idétlensegem nézd, hibáim, életem botásait, tökéletlenségeim, ne álljál meg ezeknél, hanem kívánom azt hogy bárcsak meglátnád: mi az a valódi, igazi jó dolog amit én is ajándékba kaptam. Mert te is megkaphatod.