1 Pt 4:2 Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevõ idõt.3 Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban. 4 A mi miatt csudálkoznak, hogy nem futtok velök együtt a kicsapongásnak ugyanabba az áradatába, szitkozódván.
Egy mas eletrol van itt szo, egy olyan eletrol amelyik nem hasonlit a vilagi ember eletere. Nem fut tobbe ugyanabban a versenyben, nem abban a tomegben van, nem azzal az arral uszik. Nem azok az ertekei, nincs szuksege arra hogy eltompitsa lelkiismeretet itallal vagy drogokkal vagy mas elvezetekkel, nem veti bele magat a vilagi elvezetekbe, mintha csak ez lenne az egyeduli ertek amit ismer. Es csodalkoznak rajta. Sokan azt fogjak mondani a megujult eletre: hat miert ? miert nem teszed ? Emlekszem ket esetre is amikor ez megtortent velem, teljesen ertetlenul alltak az emberek azelott hogy megkerdojeleztem hogy miert jo ez ? vagy hogy azt mondtam: nem, en oda nem megyek. De miert ? Miert ? Nem mondom hogy jo valaszt adtam mindig ezekre a kerdesekre. Sokszor csak furcsa embernek konyveltek el ... pedig lehetett volna jo valaszt adni mindig. Ahogy a tegnapi igeben volt, felkeszulve lenni arra hogy mit valaszoljak.
17 Mert [itt] az ideje, hogy elkezdõdjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig elõször mi rajtunk [kezdõdik], mi lesz azoknak a végök, a kik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának?
Az itelet elkezdodott rajtunk, hivokon, meg mielott megtertunk, azelott megitelt Isten a mi szivunkben es ezt elfogadtuk, ezert mentunk a kegyelemhez. De szukseges az hogy az itelet jelen legyen az eletunkben, es kivesse a rosszat belole. Minket most itel, most formal at az Ur az O kegyelmebol hogy ne iteljen el majd azon a napon amikor mindenki meg kell alljon Elotte.
No comments:
Post a Comment