Mk 6:31-34 Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök. És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok. A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének. És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani.
Megszánta őket: ez az amit a szeretet tesz amikor más jön és összezavarja a jól felépített terveket. Engem nagyon tud zavarni hogyha mások beleszólnak abba ahogy én megterveztem a dolgokat, különösen hogyha jól terveztem meg és tudom hogy job az ahogy én gondoltam végig … és jönnek, belekontárkodnak, beleszólnak mindenbe mások. Főleg kelet-európára jellemző ez. Van amikor nincs ehhez türelme az embernek, különösen ha éhes és fáradt. Jézus pontosan ez volt: éhes és fáradt és mégis nem magát tette előtérbe hanem a másikat, a másik érdekeit a magáé helyett. Ez a szeretet, egészen gyakorlatilag. Eltűrni, elviselni a másikat sőt, a javát keresni akkor is ha éppen beleszólt mindenbe és éppen felborított minden jó tervet.
No comments:
Post a Comment