kiterjeszti sátorát felettök

Harom kulonbozo udvkorszakot emlitenek meg, a kiterjesztes harom kulonbozo korszakat. Az elso korszak az, amikor Isten kiterjeszti az egeket az emberek felett, minden ember felett, szeretetben egy Foldet formal szamukra es mindent letrehoz ami az emberi elethez szukseges.

Jer 51:15 Az, a ki teremtette a földet az ő erejével, a ki megalapította a világot az ő bölcsességével, és kiterjesztette az egeket az ő értelmével.

Ennek az elso kiterjesztesnek a vege az itelet volt, az emberek Isten ellen fordultak (buneset, ozonviz, Babel tornya) A masodik kiterjesztes az votl amikor Isten kozelebb jott az emberekhez es szemelyesebbe tette a kapcsolatot. Egy tavoli eg helyett egy kozelebbi kiterjesztesrol olvasunk: mint a sas kiterjeszti a szarnyait ugy Isten is vedett egy kivalasztott nepet hogy azon keresztul elkezdje bemutatni a szeretetet a vilagnak. Kiterjeszti a szarnyait felettuk.

5 Moz 32:10-15 Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét; Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket: Egymaga vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele. A föld magaslatain járatta őt, mezők terméseivel étette, kősziklából is mézet szopatott vele, kovaszirtből is olajat; Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál. És meghízott Jesurun, és rúgódozott. Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő üdvösségének kőszikláját.

Ezek 16:3-15 És mondjad: Így szól az Úr Isten Jeruzsálemnek: A te származásod és születésed Kanaán földjéről való; atyád az Emoreus és anyád Hitteus asszony.Születésed pedig ilyen volt: a mely napon születtél, el nem metszették a köldöködet, és vízzel meg nem mostak, hogy tiszta lennél, sóval sem töröltek meg, sem be nem póláltak. Szem meg nem szánt téged, hogy ezekből valamit veled cselekedett volna, könyörülvén rajtad; hanem kivetettek a nyilt mezőre, mert útáltak, a mely napon születtél. Ekkor elmenék melletted és látálak véredben eltapodva, és mondék néked: A te véredben élj! mondék ismét néked: A te véredben élj! Sok ezerekre szaporítottalak, mint a mezei füvet, és megszaporodál és fölnevekedél és jutál nagy szépségre; emlőid duzzadának s szőröd kinőtt vala, de te mezítelen és befedezetlen valál. Ekkor elmenék melletted, és látálak, és ímé a te korod a szerelem kora vala, és kiterjesztém fölötted szárnyamat s befödözém mezítelenségedet, és megesküvém néked s frigyre léptem veled; azt mondja az Úr Isten, és lől az enyém. És megmosálak vízzel és elmosám rólad véredet, és megkenélek olajjal. És felöltöztetélek hímes ruhába, és felsaruztalak borjúfóka bőrrel, s övezélek fehér gyolcscsal s befedélek selyemmel.És felékesítélek ékeségekkel, s adtam karpereczeket kezeidre és lánczot nyakadra. És adtam orrpereczet orrodra és függőket füleidre és ékes koronát fejedre. És felékesítéd magadat aranynyal és ezüsttel, és öltözeted vala fehér gyolcs és selyem és hímes ruha; lánglisztet, mézet és olajat ettél, és megszépülél felette igen, s királyságra jutál. És kiméne híred a pogányok közé a te szépségedért; mert tökéletes vala az ékességeim által, a melyeket reád tettem, azt mondja az Úr Isten. De elbízád magadat szépségedben és paráznává lőn híred szerint, elárasztál paráznaságaiddal minden melletted elmenőt: legyen kedve szerint!

Ez a kiterjesztes is lazadassal vegzodott, (pusztaban bolyongas, birak idoszaka, kiralyok idoszaka, vegig lazadas es elfordulas majd a bablioniai fogsag vegul Jezus elvetese es a Jeruzsalem lerombolasa). Ez utan kezdodott a vegso kiterjesztes, a legkozelebbi eddig, amikor Isten szemelyesen fogad be egyen-egyenkent embereket a Vele valo kozelsegbe: kiterjeszti satorat felettuk. Es a keresztyenseg kozeli szemelyes kapcsolata Istennel. Amit itt olvasunk az ennek a kiterjesztesnek a befeejzodese, a betoltese a mennyben majd amikor Isten ezt vegre sikeresen megvalositja az emberekkel.

Jel 7:15b-17 a ki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettök. Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tûz rájok, sem semmi hõség: mert a Bárány, a ki a királyiszéknek közepette van, legelteti õket, és a vizeknek élõ forrásaira viszi õket; és eltöröl Isten az õ szemeikrõl minden könyet.

Jel 21,3. És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök.