Zsid 9:6-8 Ezek pedig ekképen levén elrendezve; az elsõ sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére, A másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a fõpap, vérrel, melyet magáért és a nép bûneiért áldoz. Azt jelentvén ki ezzel a Szent Lélek, hogy még nem nyilt meg a szentély útja, fennállván még az elsõ sátor.
Nyitott ut, nyitott ajto, felulrol kettehasadt karpit, ezt jelenti ma minden embernek Krisztus aldozata. Hogy megnyilt az ut a szentek szentjebe, Istenhez. Nincs mar tavolsag, a bun nem szakit el Tole mert le tudjuk tenni a kereszthez es ezutan batran mehetunk az Urhoz, kozossegben lehetunk Vele. Mekkora kivaltsag ebben a korban elni, es megis, milyen kevesen hasznaljak ki ezt a kivaltsagot. Milyen kevesen mennek kozel, egyre kozelebb. Milyen kevesen keresik Isten arcat a mindennapokban. Pedig az ut a szentelybe nyitva all.
No comments:
Post a Comment