Tuesday, January 13, 2009

Alkalmatos, alkalmatlan idõben

2 Tim4:2 Hirdesd az ígét, állj elõ vele alkalmatos, alkalmatlan idõben, ints, feddj, buzdíts teljes béketûréssel és tanítással.

Miert: mert elfordulnak az igazsagtol az emberek es a sajat vagyaik szerinti tanitokat szereznek maguknak es mert folytatnod kell a munkat amit en elkezdtem ...

Alkalmatos es alkalmatlan idoben. Nem csak akkor amikor aranyalma ezusttanyeron az Ige, hanem akkor is amikor talan erthetetlen. Hanyszor beszelunk es nem ertik, nem jut el a mondanivalo, felreertenek, rosszul ertik, eloiteletek miatt meg se hallgatjak ... az Ige nem ad kibuvot ezekre az esetekre. Mindig errol kell szoljon eletunk, errol kell beszeljunk, ezt kell eljuk: az Iget ami eletet adott nekunk. Tokeletlenul, igen, meltatlanul, mint bolondok, ha kell, de masrol nem szolhat az eletunk. Uram: orok eletnek beszede van Nalad: kihez mashoz mehetnenk ? Barcsak sose szegyellnenk az Iget, menneyei hovatartozasunkat, barcsak sose neznek azt hogy masok mit szolnak hozza, mit gondolnak rolunk miatta.

2 comments:

Noémi-Ruth said...

... és bárcsak az életem mindig alátámasztaná azt, amiről tanítok, beszélek...

András said...

Igen, erre kell torekedni ... de azert mert nem igy van mindig, nem adhatom fel. Ahogy Pal mondta, mi letettunk a szegyen takargatasarol.