Hallgatás

Mk 3:4-6 Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala. Ő pedig elnézvén őket haraggal, bánkódván szívük keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik. Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt.

Meggyőződésem, hogy a hit ellentéte nem a hitetlenség, hanem a vallás. Egy ember akinek nincs hite, könnyebben jut hitre, mint az akit megvakított a vallásosság. Hogyha valami újat hall egy ember, valamit amit eddig nem hallott, Istenről, az Úr Jézusról ... akkor talán megmozdul benne valami. Talán végiggondolja az életét, talán ... elkezdődik egy folyamat benne. De milyen sötét lehet az a szív aminek a füleit már megsüketítette az a sok szertartás és prédikáció amin részt vett. Milyen kemény lehet az a szív amelyik ezerszer hallotta az evangéliumot de sohasem alkalmazta magára. Minden kimondott nem, minden kifogás, minden elutasítás ... a farizeusok számára ez az egész csak egy politikai játék. Ők ebben a játékban a főpapok, a hagyomány és a törvény az ami alapján mások felett ellenőrzést gyakorolnak, ami megadja a tekintélyüket, poziciójukat és csak arra kíváncsiak, hogy az Úr Jézus szembe mer-e szegülni velük. Meg meri sérteni a szombatot megint. Nekik csak ez a kérdés.

Az Úr Jézusnak pedig egy másik kérdése van. Szabad-e. Akarjátok-e a gyógyulást. Lehetséges, ha akarjátok. A leprás ember azt mondja az Úr Jézusnak: Uram, ha akarod megtisztíthatsz engem. Itt pedig az Úr Jézus kérdezi: akarod-e. Akarod-e hogy gyógyítsak. Hogy meggyógyítsalak. Szinte a farizeusokhoz szól a kérdés: Te farizeus, te akarod-e hogy meggyógyítsalak téged, mert szeretlek és meg akarlak gyógyítani, akkor is hogyha te ezt a beteg embert is arra akarod felhasználni hogy engem megfogjál.

A válasz: hallgatás. Kemény, konok, hallgatás.

Az Úr Jézus pedig rájuk néz és haragszik. Haragszik, mert ezeken az embereken múlik az hogy ilyen kemény a szívük. Hogy ilyen hajthatatlanok. Hogy nem érdekli őket ez a beteg nyomorult ember aki gyógyulásra várt egész életében. De legjobban azért haragszik hogy Isten valóságát kicserélték egy vallásra, egy hagyományra, egy saját érdekeiket szolgáló rendszerre ami fontosabb nekik mint Istennek a jelenléte közöttük.