1 Korintus 2:1-5 Testvéreim, amikor hozzátok mentem, nem emberi bölcselkedéssel, vagy különleges ékesszólással ismertettem meg veletek Isten szellemi igazságait. Elhatároztam, hogy minden mást félretéve csakis Jézus Krisztusról fogok nektek beszélni, és róla is úgy, mint aki meghalt a kereszten. Amikor hozzátok érkeztem, gyenge voltam, és szinte reszkettem a félelemtől. Beszédemet és tanításomat nem a bölcs szavak tették meggyőzővé, hanem a Szent Szellem ereje — ez volt a bizonyítéka annak, hogy igazat mondok! Azért történt ez így, hogy a ti hitetek alapja az Isten erejének megtapasztalása legyen, ne pedig valami emberi bölcsesség.
Ma amikor egy lelkipásztor beszél annak nagy része ékesszólás, ezt tanítják nekik, hogy hogyan beszéljenek ékesszólással, mikor ordibáljanak mikor beszéljenek halkan, hogyan tartsák ébren a hallagtóságot. Egyesek érzelmeket is megjátszanak vagy affektálva érzelmi átéléssel beszélnek. Amit mondanak abból bizonyítják hogy ők valami különleges ismeret birtokában vannak, pl. amikor idézik az eredeti szöveget amit a laikus nem ért, akár a görögöt vagy hébert vagy valami történelmi hátteret adnak amit úgy gondolnak hogy különleges és kiemeli talán a történetet is de mindenképpen a saját bölcsességüket. Pál üzenete nem ilyen volt noha Pál egy tanult emberként tudott volna így prédikálni. Mégsem tette - inkább a legegyszerűbb de e leglényegesebb alapkérdéssel foglalkozott: Krisztus helyettes áldozatával. Pál ugyanolyan ember volt mint mi nem tetette magát többenk nem mondta azt hogy ő lenne a különleges, ugyanúgy félt és ugyanolyan nehézségei voltak az igehirdetésben mint bármely embernek. Az alap nem a képzett vezető típusú ember volt az igehirdetésében, hanem Isten ereje ami megmutatja magát a legegyszerűbb üzenetben.
No comments:
Post a Comment